Amikor a hitel felvétele nem az adott ország hivatalos pénznemében történik, hanem másik országéban, akkor devizahitelről van szó. Ezen konstrukcióknál a hitel folyósítása az adott ország pénznemében történik, viszont a tartozást devizában tartják nyilván. Két csoportba oszthatjuk ezeket a hiteleket az alapján, hogy a törlesztés devizában vagy az adott ország pénznemében történik. Az előbbi esetben beszélünk ténylegesen devizahitelről, míg az utóbbi esetben deviza alapú hitelről van szó.

Első ránézésre jónak tűnt,

hogy az országonként eltérő banki alapkamatok közti eltérést kihasználjuk. Azaz egy olyan külföldi ország devizájában veszünk fel hitelt, ahol a saját országunk alapkamatánál alacsonyabb alapkamat érhető el.  Így a felvett hitelünk kamata alacsonyabb lesz. Kezdetben…

Devizahitel megoldások - AdósPajzs

Mégis sokaknak csapda volt a devizahitel

Ugyanis komoly veszélyei is vannak, melyek az árfolyam ingadozásából fakadnak. Ha a saját országunk pénzneme gyengül ahhoz a pénznemhez képest, amiben a hitelünket nyilvántartják, a tartozásunk azonnal megemelkedik, ami maga után vonja a törlesztő részletek emelkedését is. Nyilván fordított árfolyam elmozdulás esetén nyernénk ezen, de sajnos ilyet Magyarországon nem tapasztaltunk meg.

Ma már mindnyájan tisztában vagyunk ezzel, nyilván Ön is éppen ezért olvassa jelen írásunkat, mert végre megoldást szeretne kapni a kilábaláshoz.

A Nemzetit Eszközkezelő Program sem kínált mindenkinek végső megoldást

Az egyik megoldás az volt, hogy létrehozták a Nemzeti Eszközkezelő Programot. Ennek keretében 2011 óta több mint 154 ezer devizahiteles menekült meg többmilliós hiteltartozásától úgy, hogy bérlőként továbbra is az ingatlanában maradhatott. 

Ők 2019 elejétől kaptak lehetőséget arra, hogy kedvező feltételekkel, egy összegben vagy részletfizetéssel visszavásárolják a bankok által korábban elvett ingatlanjaikat.
2020. március elejéig 32 és fél ezren reagáltak is a lehetőségre. 6 ezren úgy nyilatkoztak, hogy egy összegben róják le az összeget, közülük mintegy 4 ezer korábbi devizahiteles pedig már vissza is vásárolta az otthonát. Több mint 22 ezren a részletfizetést választották, 3 és fél ezren pedig a további bérlés mellett döntöttek. 

Akik a részletfizetés vagy a további bérlés mellett döntöttek – egyelőre úgy tűnik – most nincsenek bajban.  Hiszen a 2020. március 24-én kihirdetett moratórium kiterjed a Nemzeti Eszközkezelő programjára is. Ők a vételár-részlet fizetésére és a bérleti díj fizetési kötelezettségre szintén fizetési halasztást kaptak. Így a lakhatásuk továbbra is biztosított, ugyanis nem fizetés miatt nem lehet felmondani a bérleti szerződést sem. További rendelkezés, hogy a babaváró kezességvállalási díját is elengedik a moratórium idejére.

Azonban érdemes elgondolkodni azon, hogy a moratórium végére a részletfizetést vagy a további bérlést választók közül hányan rendelkeznek majd munkahellyel, illetve jövedelemmel. Mert a koronavírus járvány hatására kialakult vészhelyzet – ma már egyértelműen látszik – egy meg nem határozható idejű és lefutású gazdasági visszaesésbe, válságba torkollik.
Már most számos vállalkozás nem tud működni és tartalékai sincsenek. Így aztán sokan már el is veszítették a munkahelyüket.

Forintosítás után változó kamatozás – cseberből vederbe

A devizahitelesek kiszámíthatatlan helyzetének normalizálására dolgozták ki a devizahitelek forintosításáról szóló szabályokat.
Ennek kereteit és szabályait „Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről” szóló 2014.évi LXXVII. törvény határozza meg.

Azokra a fogyasztóknak nyújtott deviza alapú és deviza hitelekre vonatkozik a forintosítás, amelyeket 2004. május 1-e és 2014. július 19. napja között kötöttek, és jelzálog-fedezetűek, valamint 2015. február 1-jén még nem szűntek meg.
Ez a bankokra kirótt forintosítási kötelezettség abban az esetben is terheli a bankokat, ha 2014. december 6-án, azaz a törvény hatálybalépésekor már felmondott szerződésével kapcsolatban az adósnak még fennálló tartozása volt. Ez a hitel céljától függetlenül a lakáscélú- és a szabad-felhasználású hitelekre is vonatkozik.

Azonban nem kötelező a bankokra nézve:

  • ha a hitelfelvevő cég vagy vállalkozó
  • ha a hitel célja áruhitel, gépjármű fedezettel, fedezet nélkül/személyi kölcsön, nem fogyasztói célú (például ha vállalkozás fejlesztése volt a cél)

A deviza vagy deviza alapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések így e törvény hatására módosultak, s a bankok alapesetben automatikusan el is végezték a forintosítást.
Bizonyos feltételek teljesülése esetén viszont az adós kérhette, hogy ne forintosítsák a hitelét és az változatlan formában és kamatozással maradjon fenn.

Sajnos a hiteladósok jelentős része csak a havi törlesztőrészletre fókuszál, és nem is tudja, hogy mekkora a hitelének a kamata.

Újonnan már szinte csak fix kamatozású szerződéseket kötnek, azonban a meglévő lakossági jelzáloghitel-szerződések 60 százaléka még mindig változó kamatozású.  2019 végén közülük 130 ezernek a futamideje meghaladta a 10 évet, s a hitelállomány 895 milliárd forintot tett ki. Ebből 80 ezer szerződés az egykori devizahiteleseké, mely 620 milliárd forintos állományt tesz ki.

Ha valaki változó kamatozású hitelkonstrukciónál maradt, az a moratórium után igazán nehéz helyzet elé nézhet majd. Ha Ön is ebben a cipőben jár, de szeretne előre gondolkodni, akkor érdemes mielőbb megkeresnie minket, hogy még időben találjunk megoldást számára.

Az Európai Unió Bírósága eddig…

 tizenöt magyar devizahiteles ügyet zárt le. 2019 decemberében egy újabb eljárás indult el új megközelítéssel. Azonban, ahogy a Magyar Nemzetben megjelent interjúban (https://magyarnemzet.hu/gazdasag/mindent-megvaltoztato-uj-erv-kerult-elo-a-devizaperekben-7748576/) is olvasható, még az is megeshet, hogy semmi nem változik a külföldi devizában nyilvántartott egykori magyar hitelek jogi megítélésében.

Az Európai Unió Bírósága döntései bár meghatározóak, viszont ezek az ügyek viszonylag lassan zajlanak.
A jelenleg az ajtónkon kopogtató gazdasági válság hatásai még a törlesztési moratórium lejárta előtt sok családot foszthatnak meg a jövedelmétől. És ez 2021 januárjától – amikor a moratórium véget ér – sokkoló lehet majd számos adós számára.
Hacsak nem születik addigra új kormán rendelet, mely újabb halasztást kínál, netán mentőövet is dob minden adós számára. Viszont csak erre a reményre támaszkodni nem a legjobb taktika.

Ha Ön szeretné ezt megelőzni, keressen meg minket, jelentkezzen az alábbi űrlapon! Mi sem tudunk minden helyzetet megoldani, de könnyen lehet, hogy az Ön esetére lesz alternatívánk.

Mire számítsunk a moratórium után?

A követeléskezelőkkel már eddig is rengeteg gond volt. Sokszor elképesztő költségekkel növelték meg az adósok hátralékát és nem adtak az adósok számára megfelelő tájékoztatást.
Számtalanszor a korábbi egyezségeket, sőt befizetéseket is figyelmen kívül hagyták. Az MNB tavaly kiadott egy felügyeleti ajánlást, ami megfelelő ellenőrzés és fellépés esetén javíthat a helyzeten.

A követeléskezelők több esetben olyan olcsón vehették meg a bedőlt hiteleket, mely összegért akár végtörleszthettek volna az adósok.
Sajnos az uniós bíróság korábban kimondta, hogy a bankoknak jogában áll adósságban tartani ügyfeleiket, nem kötelesek nekik maguknak eladni a tartozásukat.

Mit gondol, a törlesztési moratórium lejártával az addigra kiéhezett követeléskezelők milyen tempót fognak majd diktálni?

Elszállt fedezet arány

Az érintett devizahitel állomány mintegy 58,4 százaléka esetében a hitelfedezeti arány meghaladja a 100 százalékot. Ez annyit jelenti, hogy az ingatlan értékesítése esetén sem biztosított a késedelmes követelés teljes körű kiegyenlítése.
A jelenlegi válságos helyzetben pedig az ingatlanok értéke biztosan nem fog növekedni. Sőt…

Hitelkiváltás, de hogyan?

A 2019. szeptemberi MNB adatok alapján 80 ezer volt devizahiteles lehet a jövőben problémás.
Ez a szám idén biztosan növekedni fog, ha csak a tavalyi hitelfelvételek fellendülésére gondolunk, és még mellétesszük a most munkájukat és egyben jövedelmüket elveszített, illetve potenciálisan elvesztők számát.
Márpedig jövedelem nélkül várható, hogy nem lesz bank, mely kölcsönt adna arra, hogy a korábbi rossz hitelét kiváltsa.

Gondolkodjon előre, keressen minket devizahitel kérdésekkel, hogy együtt gondolkodhassunk egy megoldáson!